HTML

KödElőttem

A névről: amig nem ismerjük a valóságot, ködben tapogatózunk. De ha gyűlölettől felindulunk, akkor is elködösül előttünk a világ. Itt ez a fajta köd ellen szeretnék tenni valamit evvel a bloggal. A tények ismerete, megismertetése és egy kis megértés jó módszere lehet a gyűlölet elleni kűzdelemnek. Az ilyen témájú gondolataimat szeretném itt leírni. Mivel már több mint 50 éve idegenben élek, kicsit másképp látom a világot, mint azok kik MO-on élnek. Sokan azt hiszik, hogy valami sajátos magyar (vagy egy bizonyos kisebbség tulajdonsága), mikor az valóban egyszerűen emberi tulajdonság, jelenség. Ezt megtanulva talán sok heves indulat lecsillapodna és barátságban lehetne a problémákat megbeszélni.

Friss topikok

  • T.Jani: Né má' egy talpnyaló élősködő blogja amilyen jó olvasni az ilyen munkakerülő naplopók írásait. Maj... (2015.01.03. 21:10) Különböző Online cikkekhez írt kommentjeim.
  • Rakovszky: Valahogy lemaradt egy fontos rész: Ezen elvek egy adaptált változatának az elfogadtatásával lehet... (2008.11.20. 20:56) Rakovszky Alapelvek

Különböző Online cikkekhez írt kommentjeim.

2011.04.09. 15:39 Rakovszky

Sajnos a Heti Válasznál sokszor a témához szóló, normális hangú hozzászólásokat törlik, míg a gyalázó-hangúakat nem ezért kezdtem a hozzászólásaimat ide bemásolni.

Mivel más Online-lapoknál is hozzászólok, itt teszem egy részét azoknak elérhetővé.

 

20 komment

Címkék: kommentek hozzászólások online újságok

Rakovszky Alapelvek

2008.11.20. 20:19 Rakovszky

  • Az általános felfogás szeint: Magyar az aki magyarnak vallja magát - annélkül, hogy ezáltal másoknál jobb vagy rosszabb lenne.
    Ez akkor is érvényes, ha az illető nem is beszél/ ért magyarul. (pl. gr. Széchenyi István, a "legnagyobb Magyar".).
  • Elfogadjuk azt, hogy valaki egyszerre több nemzetiséghez is kötődhet annélkűl, hogy akármelyiket is elárulná. (Vegyes házasságok.)
  • Valljuk, hogy minden etnikai, vallási, osztály vagy társadalmi gyűlölet, uszítás, torzsalkodás mindkét oldalnak és a kívülállóknak csak árt.
  • Elitélünk és ellenzünk minden
    • származás miatti üldöztetést, gyűlöletgerjesztést, uszítást, megkülönböztetést.
    • etnikai kisajátítást, akár általános, történelmi, akár egyedi, személyes és családi szinten.
    • az anyanyelv privát vagy nyilvános használatának a tilalmát, mert minden ember alapvető emberi joga, hogy másokkal akármilyen közös nyelven kommunikáljon.
      Nem jogosít akármilyen megkülönböztetésre az, hogy a beszélgetést kívülállók nem értik.
      Amennyiben egy állam meg akarja egy kisebbségi közösségnek az anyanyelvük használatát tiltani, az egyben jogot ad nekik, hogy a regiojuk számára az államon belül autonómiát illetve az államtól való teljes függetlenséget követelhessenek és kapjanak.
    • kikényszerített névváltoztatást, a nevek írásmódjának hivatalbeli - szándékos vagy elírásos - megváltoztatását.
      Mindenkinek alapvető emberi joga, hogy családja nevét úgy írja, ahogy azt az ősei is írták.
      De joga van azt saját jószántából - az erre vonatkozó törvények betartásával - a nevét megváltoztatni.
    • kollektív bűnösséget, felelősségevonást, büntetést, megtorlást.
      A etnikai kollektív bűnösség elve - bárhol is a világon - a Hitleri fajelmélet egy változata és mint ilyent kell kezelni.
      Az ártatlan áldozatait pedig rehabilitálni és kárpótolni kell.
    • minden politikailag motivált történelem-átírást, félre-magyarázatot, akár magán személyektől, akár intézményektől erednek.
      Ezek vagy naiv diletentizmusok, pl ha valaki Kleopatra nevét a magyar, szlovák vagy román nyelvből származtatja;
      vagy ha valaki a mai államhatárokat akár a mai akár többszáz évvel ezelőtti etnográfiai határokként kezeli, mert ez mind a politikai határok mind az egyes emberek és népcsoportok önkéntes vagy kényszer vándorlását figyelmen kívűl hagyja, és ezáltal az általuk évszázadok óta lakott otthonukban, az emberi jogokat alapjukban megsértve nemkivánatos idegeneknek nyilvánít.
    • a társadalom bármily módon való megosztását politikai vagy gazdasági haszonkeresés céljából.
  • Valljuk, hogy a Kárpátmedence népei, ha elfogadják azt, hogy ezer évig közös volt a történelmük, és benne azt keresik ami összetartotta és nem azt ami megosztotta őket, a regiónk felvirágzását és népeinek egy békésebb, jobb, boldogabb életet hoznak.
    Nem szabad hagynunk, hogy politikai kalandorok, kapzsi üzérkedők a saját érdekeik elősegítésére a gyűlölet magjait vessék közénk.

A www.rakovszky.eu?id=LiL2CelokElvek oldalról

------------------------------------------
 
A fenti "Alapelvek" egy módosított (de nem kiherélt) változatának elfogadása lehetne az alapja szervezetek engedélyezésének.
Szélsőséges szervezetek ezeket nem fogadnák el, aki pedig elfogadja, az nem szélsőséges.
Ezt egy egyszerű törvénnyel nagyon gyorsan életbe lehetne léptetni. Senki sem kifogásolhatná, hogy egy politikai vagy társadalmi szervezetet önkényesen tiltanak meg.
 
Persze az elfogadás még önmagában nem lenne elég. Ha a szervezet nem tartja magát az elfogadott elvekhez, akkor egy figyelmeztetés után be is lehet tiltani.
 
De ezen elveket szlovák fordításban az északi szomszédainknak is el kell a saját szervezeteikkel fogadtatniuk és betartatniuk.
 
De a többi szomszédainknál is szükség lenne ezek elfogadtatására.
 
 

 

1 komment

Címkék: politika közélet testvériség nemzetiség

Egy vers mint e blog "Hitvallás"-sa.

2008.11.20. 19:54 Rakovszky

A gyűlöletről.


Sohsem tudtam megérteni őket,
A haraghintőket, a gyűlölködőket!
Mert az én lelkemet más fából faragták,
Nem oltották belé haragok viharját.
Engem a gyűlölet sohasem vitt szárnyán.
Nem ragadott soha fenekedés, ármány,
Nekem mindig könnyebb volt embert szeretni,
Mint embert lenézni, mint embert megvetni.


Látom milyen nehéz gyűlöletnek súlya,
Ólomként az ember vállát földig húzza.
Terhe alatt görnyedt megroskadva járnak,
Akik a gyűlölet szolgáivá válnak.
S milyen fájó, üres lehet annak szíve,
Akit a haragnak vak ereje bír le.
Harag és álnokság, átok és gyűlölet
A léleknek jaj de nehéz kereszt lehet.


Mennyivel könnyebb a szeretetet vinni,
Mennyivel egyszerűbb szívünket megnyitni
S barátság mezejét könnyű szívvel járni,
Lelkünket jóságban Isten elé tárni.
S gyűlöletben mégis ezer agy, kar fárad,
Bősz gyűlölet izzik, forr vonaglik, támad,
Az egész nagy világ vérző tusakodás,
Ember ember ellen vermet és árkot ás.

Ember ember ellen gyűlöletben vérzik ...
És ezt nem értem meg ...talán mások értik?
Hiába keresem, sehol sincs felelet;
Mért ég annyi ember lelkében gyűlölet?
Szebbnek tűnik nékem, szelíden pihenni,
Csendes jó mosollyal vadvirágot szedni,
Segíteni szegényt, árvát, elárvultat,
Imádkozni, ha a harangok kondulnak.

Mért legyen a szívünk telve gyűlölettel,
Mikor a szeretet Istenhez emel fel,
Mennyivel emberibb megbocsátást adni,
Mint a bosszú izzó ösvényén haladni,
Magunkhoz emelni tépett szenvedőket,
Megnyugtatást vinni gyenge esendőknek.
Minden jótét embert magunkhoz ölelni,
Malasztot segítés szépségében lelni.


Az még soha senkit meg nem sebzett,
Hogyha felsegített egy földreesettet,
De abba már hányan, mennyien elvesztek,
Hogy gyűlölet láncán gaz gáncsot vetettek.
Nem értem, hogy lehet emberre tőrt fenni,
Hogyan lehet inkább ölni, mint ölelni.
Sohsem fogom tudni megérteni őket,
A gyűlölködőket, a haraghintőket.

 

Írta: nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky István (1885-1953)
Megjelent a "Köd előttem.. Köd utánam..." című verses kötetében

Ez és még több más ideillő vers olvasható a következő oldalon: www.rakovszky.eu?id=LiL2Favourites

Szólj hozzá!

Címkék: politika vers közélet